Határeset - A fényképező író

Határeset című sorozatunkban olyan Illyéssel kapcsolatos cikkek, adalékok összegyűjtésére vállalkozunk, melyek az irodalom és a kultúra más területeinek közös érintésével jöttek létre. Nemrég Fejér Zoltán 2005-ben a Fotóművészet folyóiratban megjelent, Illyés Gyula, a fényképező író című cikkére bukkantunk rá, így most ez sorozatunk első darabja.

Fejér Zoltán írása irodalmi adalékokkal egybekötött fotótörténeti séta és nyomozás. Az 1934-es oroszországi utazás során készült, részben Illyés által készített fotókat szakmai és kultúrtörténeti szempontból vizsgálja. Ugyanakkor felveti a fényképezés és írás, mint két, ez esetben hasonló élményből táplálkozó művészi tevékenység párhuzamosságát. A képek egy része az utazás élményeit közlő cikkeket, és az Oroszország címmel megjelent útijegyzetet illusztrálta, más részük kiadatlanul maradt meg a hagyatékban.

Forrás: Fejér Zoltán, Irodalom és fényképezés 3. rész. Illyés Gyula, a fényképező író. Fotóművészet XLVII. (2005) 5-6.
http://fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=331&Itemid=333

Kiadványok 1.

Blogunkban szeretnénk bemutatni olyan kiadványokat, melyek Illyés Gyula műveit, róla szóló szakirodalmat vagy más, vele kapcsolatos adalékokat jelentetnek meg. Ezek első darabjául A Magyar Költészet Kincsestára sorozat 1995-ben megjelent kötetét választottuk. Az  igényes, klasszikus kötésű, kemény fedeles kiadványok az Unikornis Kiadó és Lator László sorozatszerkesztő gondozásában jelentek meg, lapjain helyet kapnak a magyar irodalom klasszikusai Janus Pannoniustól Kassák Lajosig, a huszadik század második feléig. Az Illyés versantológia a 33. kötet a sorban. A műveket Bárdos László válogatta. Bemutatásul most álljon itt egy részlet az ő utószavából:

"Válogatásunk alapja az Illyés Gyula Összegyűjtött versei c. háromkötetes kiadvány volt (sajtó alá rendezte Domokos Mátyás, 1993). A terjedelmes életműnek csak mintegy harmada fért be a sorozatunk megszabta keretek közé. Ezért bár csak hosszas latolgatás után, de jó néhány kiváló költeményről le kellett mondanunk, hogy mindenekelőtt a lírikus Illyés mutatahassuk be. Külön is említenünk kell a hosszabb elbeszélő költemények fájdalmas hiányát (Három öreg, Ifjúság, Hősökről beszélek), valamint a prózaversek elhagyását; természetesen egy pillanatig sem gondoljuk, hogy ezek nem szerves részei a költői életműnek. A versek a kötetek eredeti csoportosításában követik egymást, tehát hozzávetőleges időrendben; de mivel némely kötetből kevesebbet közlünk, mint amennyit elhagyunk, inkább elhagytuk  kötetcímeket. Válogatásunkban viszonylag nagyobb helyet foglalnak el a költőnek szerintünk kimagasló kötetei (pl. a Rend a romokban, a Kézfogások, a Dőlt vitorla). Reméljük, így is érzékeltethettük az Illyés-költészet gazdag változatosságát."

Forrás: Illyés Gyula, Válogatott versek. Válogatta és az utószót írta Bárdos László. A Magyar Költészet Kincsestára 33. Sorozatszerkesztő Lator László, Unikornis Kiadó, 1995, Budapest.